GYAKORLAT

 

Miután az elméleti alapokkal, a tapasztalható jelenségek, mint viselkedési elemek elméleti szakmai hátterével megismerkedtünk az Elmélet menüpont tartalmában foglaltak szerint, azután következhet ennek gyakorlati, mindennapi megtestesülése.

Elöljáróban le kell szögezni annyit, hogy itt is némi szakirodalommal, mások által már összefoglalt tapasztalati okfejtéssel kell kezdenünk. Dr. Kováts Zsolt például elmés próbákat is említ a Gyakorlat meggyőződésére és kipróbálására:

Próba 01 ….. Próba 02 ….. Próba 03 ….. Próba 04 ….. Próba 05

Látható a tartalmakra kattintva, hogy mindegyik munkakutyás megközelítésben, azaz a mai modern használat szerint fogalmazza meg azokat a viselkedési válaszreakciókat, amikre a gyakorlatban kíváncsiak vagyunk.

Miért van Gyakorlatra szükség?

Egyrészt azért, mert ahogy az elméleti részekben már utaltunk rá, illetve a Bizonyosság szerint győztes csaták, a Puli által megvívott győztes esetek, példák, szituációk vezetnek a végső „nagy” győzelem felé. Nagy győzelem alatt mindenképpen az éles helyzetet kell érteni.

Az etológiai szakirodalom megfogalmaz egy olyasmi szituációt, amit bárki tapasztalhatott már élete során, miszerint nem a feszült, dühödt és cselekvőképtelen idegesség, kordában tarthatatlan agresszivitás vezet a konfliktus megoldása felé, illetve a győzelemre. Ez különösen tapasztalatok hiányában van így, amikor a felpiszkált, ingerküszöbön már átlépett agresszió nem képes levezetődni, ezért szinte megbénítja a cselekvő képességet. Mivel nincs cselekvés nincs megoldás sem. A feszültség, az agresszió vektora nem kerül levezetésre, így nem is teljesedhet ki a problémát illetően. Pedig nincs másról szó, mint gyakorlati tapasztalatok megszerzéséről azon a téren, hogy melyik az az „ajtó”, ahol a kulcsinger hatására az energia levezetődhet, eltávozhat. Nem jelent ez a szó szoros értelmében trenírozást, de mégis, hiszen a cselekvést, a megvalósulást helyes mederbe tereli.

A gyakorlat során mint a legtöbb ösztön vizsgálat esetében szükség van segédeszközre. Ebben az esetben ahhoz, hogy az ember testi épségét megóvjuk. Ez csakúgy, mint egy apport tárgy, vagy egyéb segédeszköz gátat, taszítást, szokatlan szituációt jelent a Puli számára. Erre szolgál a Gyakorlat, hogy ez az eszközhasználat a lehető legkevesebb gátat jelentse az ösztönös viselkedés kiteljesedéséhez.

Természetes, hogy egy zsákmány ösztön vizsgálatánál kedvezőtlen, fals eredményt kapnánk, ha a vizsgált kutya életében nem fogott még a szájába apport tárgyat. Természetes, hogy egy vadászösztön vizsgálatánál kedvezőtlen, fals eredményt kapnánk, ha a vizsgált kutya életében nem hallott egyetlen lövést sem. Így természetes, hogy esetünkben a használt ruha, mint eszköz gondot jelenthet, ha a vizsgált kutya nem ismeri. Azért jelenthet gondot, mert hisszük vagy sem, de egy intelligens, kultúrált őrzőkutya pontosan tudja és tökéletesen érzi, hogy ösztönös viselkedésének célpontja a védő ruha alá bújó ember lenne. Ahogy az Elmélet részben már kifejtésre került ugyanúgy ezt tapasztalhatjuk a Gyakorlatban, amikor a konfliktus, az agresszió elkerülő magatartásba vagy egyenesen megadó viselkedésbe torkollik, mert a kutya tisztában van vele, hogy győztes nem lehet. Olyankor lehet tisztában vele (és itt lép be a tapasztalt gyakorlott segéd szerepe), amikor az ember a ruha védelme mögül ezt érzékelteti vele. Ez az érzékeltetés nem biztos, hogy tudatos, sőt lehet az ember tapasztalatlansága is viszont befolyásolja a kutyát a viselkedésében.! A ruha védelmében önkéntelenül is biztonságban éri magát az ember, illetve elképzelhető, hogy egy-egy harapás, vagy cselekvés elkerüli a figyelmét, és ezért rosszul reagál a kutya viselkedésére.

A Gyakorlat során az ember szerepe mindössze annyi, hogy elindítsa a kulcsingert és asszisztáljon a helyes viselkedés véghezvitelében.

Mielőtt a Házőrző Puli használati területeinek részletezésére rátérnénk szükséges egy meglehetősen általános, mondhatni speciális szituáció tisztázása.

Jelzőmunka

Ősi öröksége ez a Pulinak, mint fajtának és mondhatni a házőrzés legelterjedtebb területe. Azért ősi örökség, mert a történelmi múlt a vándorló legeltetés során ellátott feladatkörökre tekint vissza. A vándorló nyáj mellett pedig a legtöbb esetben (nem mindig) volt nagytestű őrző kutya. A munkamegosztás pedig a jószágok mellett úgy alakult, hogy az élénk, figyelmes, éber Puli felfedezte, észrevette a veszélyt és jelezte a nála erősebb őrző kutyáknak. A maga természetességében alakult ez a munkamegosztás így, hiszen farkasok, medvék esetében a Pulinak méretéből adódóan esélye sem volt. Így szól a legenda.

Több a szakirodalmi tallózásban szereplő ránk maradt írásos emlék szerint cáfolatot nyer ez az elképzelés, vagy legalábbis másként szól. Történhet ez valószínűleg azért, mert a mai mindennapi gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a szisztematikusan kialakult falkák esetében, ahol lehetőség van rá nem minden esetben a nagytestű kutya a vezér, hiszen sok lúd disznót győz alapon bizony gyakori, hogy az élénk, vérmes Puli rangsorban előrébb helyezkedik el az ember mögött, mint nagytestű falka társai. Köszönhető ez gyorsaságának, leleményességének. Köszönhető ez annak a történelmi múltnak, hogy a rideg, szilaj őrző kutyák mellett csak úgy maradhatott életben, úgy vívhatta ki létjogosultságát, hogy alkalmazkodva maga is hasonló keménységgel viseltetett a mindennap eseményeivel szemben.

Nem szabad elfelejtenünk azt a szakirodalmi alátámasztást sem, miszerint az őrző munkák esetének legtöbbjében nem a méret a lényeg, hanem a fellépés, a határozottság, a vérmérséklet, az ösztönök erőssége. Hiszen ha csak a vadász kutyák területére átpillantunk, máris szembetűnően láthatunk számos példát arra, ami cáfolja a minél nagyobb méret követelményeit a harcban, küzdelemben.

Tény viszont, hogy a Puli, mint fajta hihetetlenül fejlett társas viselkedési elemekkel rendelkezik, a társas viselkedés virtuóza egy falkában, mely viszonya érzelmekkel gazdagon átszőtt, néha megfejthetetlen módon szövevényes és érzékeny egyensúlyt tart fenn a falka többi tagjával. A jelzőmunkában, munkamegosztásban szinte mindig az Őrszem, azaz az észlelő és többieknek jelző szerepét vállalja fel. Semmi nem kerüli el figyelmét és karakterét tekintve a hangos csaholása alkalmassá is teszi erre a feladatra.

Ősi hagyományai szerint előszeretettel osztja meg használati feladatát a magyar nagytestű őrző kutyákkal, azok közül is elsősorban és legszívesebben a Komondorral. Létezik a két fajta között valami elmondhatatlan belső egyensúly és kapocs, ami nemcsak külső megjelenésben, de stílusban és összhangban is a Komondor és a Puli kapcsolatát harmonikussá, hatékonnyá teszi.

Ebben az esetben, ha munkamegosztás történik és a Házőrző Puli szerepe, feladata a megosztott használati munkában az észlelés és jelzés, ráadásul a küzdelemben, a harcban alá is rendeli magát nagytestű társa erejének, tekintélyének, akkor veszély esetén háttérbe vonul és figyelemfelkeltő viselkedése folytatásaként minden támaszt, segítséget, buzdítást megad küzdő nagy társa eredményességéhez.

Általában az ilyen Gyakorlat során felmerülő helyzetek tisztázzák is a Puli helyét a rangsorban, mert bizony sokszor mi emberek gondoljuk rosszul az erőviszonyokat, míg éles helyzetben nem tapasztaljuk, hogy bizony a Házőrző Puli is aktívan részt vesz tettleg a harcban, küzdelemben.

Arról nem is beszélve, hogy ha nincs mellette nagyobb, erősebb, tekintélyesebb segítő társ, vagy vezér, akkor a Házőrző Pulinak magának kell megoldania a feladatokat.

 

A HÁZŐRZŐ PULI HASZNÁLATI TERÜLETEI

A Gyakorlat során az ember helyes magatartásának tárgyalásához viszont előbb szükség van azoknak a területeknek az ismertetésére, amiről a Puli őrzőmunkája szól. Azért van szükség a Házőrző Puli használati területeinek ismertetésére, mert minden terület esetében más és más a kulcsinger, más az ingerküszöb is és eltérőek az agresszió fokozatai, illetve a viselkedés válaszok.

Terület őrzés

Jellemzően a territoriális ösztön viselkedés elemei az uralkodóak, illetve ezek az elemek keverednek a Puli ragaszkodásához, emberhez kötődéséhez tartozó védő ösztön viselkedés válaszaival. Jellemző viselkedései ennek a használati területnek a rá bízott, vagy magáénak tekintett, illetve a kerítésvonallal behatárolt területen AKTÍV védelme. A védelem eltérően egyéb terület őrző kutyáktól sohasem rest állandó járőrözésből, a határvonal szisztematikus újra ellenőrzéséből, mint a kereső, kutató viselkedés mintázataiból, illetve Puli esetében lényeges, hogy vélt vagy valós veszély észlelése esetén jelző munkából, támadás, behatolás esetén pedig a konkrét védőmunkából tevődik össze.

Ritkább esetben (Puli esetében meglehetősen ritkán) előfordul PASSZÍV őrzőmunka is, őrhely kijelölése, amikor egy frekventált helyet választ ki, ahonnan az egész területet megfigyelés alatt tarthatja. Ez a jellegzetesség a hétköznapi Gyakorlatban inkább abban ölt testet, hogy a Puli nem szereti állandó tartózkodási helyét kijelölni ott, ahonnan az udvar lehető legnagyobb részét, de legalább a bejáratot, kaput szem előtt nem tarthatja. Még akkor sem, ha mi emberek ezt szeretnénk.

Természetesen ebben a használati területben kulcsingerként részt vesznek hangok (nesz, beszéd, zaj stb.), jelek, szagok, melyek kiválthatják az őrző viselkedés elemeit. Puli esetében ezek első körben a jelző munka viselkedés válaszai. Viszont ha a jelző viselkedés nem vezet a probléma megoldásra, azaz nincs teljesülési cselekvés, akkor a továbbiakban a konfliktust a Pulinak magának kell megoldania. Régi, ezeréves hagyomány ez a Puli jellemében, hiszen a vándorló legeltetés során az állatok elsődleges, komoly védelmét a magyar őrzőkutyák látták el. Túl azon, hogy ebben és még a test-test elleni küzdelemben maga a Puli is részt vett. Fogta a betyárt, tolvajt stb.

Tehát nemcsak a Puli terelő munkája, de az őrző munkája is beszédes, hangos.

Tettlegesség, azaz behatolás, támadás esetén is eltér a Puli viselkedése az egyéb terület őrző kutyákétól.

Támadása gyors, lendületes, pattogó és fürge, de fenyegetése, visszatartó hatású kiállása nem történik a legtöbb esetben, a támadó testközelségében, hanem néhány lépésnyi távolságból, ki-ki támadva gyors reflexekkel és nagy hirtelenséggel és a támadó mellett körözve körbe-körbe. Ez az ősi viselkedés mintázat biztosította túlélését ebben a használatban. A távolság tartás és a gyors reflexek….nem pedig a nagy erőkifejtéssel járó harapás.

A behatolás visszaverése sem tartós, ragadós és erőteljes harapásokból, azaz fogásokból áll, hanem fájdalmas ám jelzés értékű úgynevezett csípésekből testszerte. Láb, boka fogása nem a magasságának a magyarázata, hanem ősi terelő mivoltjának, mert terelő munkája során is a birkát, juhot a csánkjának, azaz a lábának csípésével utasítja rendre.

Nagyon érdekes és sajátos megnyilvánulási formája a terület őrzésnek az a jelenség, amikor a Puli viselkedésével nem igyekszik elhárítani a közvetlen behatolást, territóriumra bejutást, hanem az őrzőmunka viselkedési elemei akkor váltódnak ki, amikor az illetéktelen behatoló a területet el kívánja hagyni. Ez a viselkedés általában a kisebb jelentőségű veszély, mint kevesebb ingerhatás hátterével magyarázható. Sok esetben félremagyarázott viselkedés, olykor a Házőrző Puli alkalmasságát degradáló megjegyzésekkel, holott legtöbb esetben csak arról van szó, hogy a területőrzés során a testi épség nem kerül veszélybe, illetve az ingerküszöb átlépése nem üti meg az agresszió azon mértékét, hogy már a bejutás, behatolás alkalmával teljesülési cselekvés kiváltódjon.

Itt is és különösen itt szükséges megjegyezni, hogy a Házőrző Puli terület védő munkája nem élet ellenes cselekmény. Nem célja az emberi élet kioltása vagy egészségének, testi épségének súlyos megkárosítása. Cél mindenek felett, hogy a Házőrző Puli a rá bízott területet megvédje, azaz legkedvezőbb esetben az illetéktelen behatolást megakadályozza, vagy meggátolja azt, hogy a területről bármit kivigyenek, eltulajdonítsanak, nem utolsó sorban a területen élő falkatársakat (az ember is) fizikailag megvédje. A terület védő munka tehát eredményesség tekintetében szintén tovább felosztható.

A Házőrző Puli megakadályozza az illetéktelen behatolást.

Az illetéktelen személy nem tudja a területet elhagyni.

A Házőrző Puli a területen behatolót fog, beszorítja, rögzíti.

Tárgy őrzése

Az őrzőmunka sajátos területe, amikor a gazda, azaz az ember felszerelési tárgyának védelmét bízza a Házőrző Pulira. Ez a felszerelési tárgy lehet ruhadarab, táska, szék, autó bármi. Lényege, hogy a védelem tárgya valamilyen módon kötődik az emberhez, a gazdához.

Itt ebben az esetben természetesen nincs a szó terület védelmi értelmében aktív őrző munka, nincs kereső, kutató magatartás, hanem a Házőrző Puli helyben maradással történő személyes zónájának kiterjesztése a tárgyra is.

Általában nem is jár fizikailag megnyilvánuló tettleges agresszióval és nem is elvárás, hanem az esetek többségében jelzés értékű figyelmeztető viselkedéssel, mint az agresszió kezdeti jeleinek közlésével (ínyfelhúzás, morgás, vicsorítás stb.)

Az őrző munka teljesülési cselekvése nem a küzdelem, hanem a közeledő szándék bizalmatlan elhárítása. Történik ez azon természetes oknál fogva is, hogy a harci viselkedés egyrészt a tárgyat is veszélyeztetné, másrészt a tárgy őrzésének hatékonysága kerülne veszélybe, a tárgy illetéktelen eltulajdonítása megtörténhetne.

A harci viselkedés csak akkor váltódik ki, ha az illetéktelen személy átlépett a személyes zónán. Kétféle kulcsingerről beszélünk ebben az esetben. Az egyik kulcsinger a figyelmeztető testjelek kiváltója, ez már a személyes zónán kívül is aktív. A másik kulcsinger, azaz a személyes zóna átlépése pedig a harci viselkedés, illetve a küzdelem kiváltója.

Ezek a Házőrző Pulik általában magasabb ingerküszöbbel rendelkeznek, harci viselkedésükben sohasem kezdeményezők, harci kedvük nem aktív. Történik ez azért, mert ellenkező esetben az őrzött tárgyat hagynák el a küzdelemért, illetve túlságosan alacsony ingerküszöb miatt.

Az őrző munka eredményessége mindenképpen az, hogy a tárgyat megvédje az eltulajdonítás, ellopás elől, vagyis az illetéktelen személyt eltántorítsa szándékától. Legkedvezőbb esetben az őrzésére bízott tárgyat még a harci viselkedés és a küzdelem közben sem hagyja el. Semmiképpen sem keverendő össze a terület védelemmel, még akkor sem. Azért nem keverhető össze, mert például az autó őrzésének kétféle viselkedési megnyilvánulása van:

Az egyik a territoriális ösztönnel magyarázható, amikor a Házőrző Puli úgy tekinti, mintha az autó belső tere a gazdája, vezére (és saját) territóriuma, területe volna. Ezek a Házőrző Pulik általában zárt gépkocsik belső terét őrzik, általában feltekert szélvédővel. Ajtónyílás vagy szélvédő lehatás következtében elhagynák az utasteret, és küzdelmet kezdeményeznének aktív harci kedvvel.

A másik esetben a Házőrző Puli az autót a gazda, vezér tárgyának tekinti és eképpen védi. Ezek a Házőrző Pulik letekert szélvédő mellett is a gépkocsiban maradnak, illetve fülke nélküli gépjárműveket is védenek. Nem utolsó sorban az autó őrzését az autón kívül is rájuk bízhatnánk a parkolóban, helyben az autó mellett maradnának.

Személyi védelem

Ebben az esetben jelen van az ember, azaz a védelem a gazda védelmére irányul. Mégis szükséges megemlíteni, hogy nem keverendő össze az IPO sport őrző-védő fázisával, hiszen itt ebben az esetben teljesen másról van szó.

Másról van szó több okból is. A különbségek egy része a Valóság menüpont tartalmában megtalálható. Itt csak azok kerülnek kiemelésre, amik a Valóság menüpontban nem szerepelnek.

Az őrző-védőben megtalálható felkutatás, fürkészés és jelzés, mint felugatás és őrzés itt nem szerepel ebben a fogalomtárban. Nem szerepel az elfogott személy kísérése sem

Szembe támadás, illetve hirtelen fellépő fenyegetettség viszont már igen. Fogás, harapás és eresztés szintén minden további nélkül, de nem távolról, hanem a Házőrző Puli közvetlenül az ember mellett van. Az ember a Gyakorlat alatt soha nem a Házőrző Pulit fenyegeti magatartásával, támadásával, hanem annak gazdáját, az embert.

A használati terület eredményessége mindenképpen az, hogy a Házőrző Puli megvédi gazdáját, annak testi épségét a támadástól, fenyegetéstől is. Azaz elhárítja a veszélyt.

Nagyon lényeges, a kulcsinger szempontjából fontos, hogy a harci viselkedés, a védő munka nem parancsra vezet teljesülési cselekvésbe, hanem a Házőrző Puli saját ösztönei által. Lényeges az is, hogy a harci viselkedés jellegzetes, kezdeti, bevezető viselkedés elemei vagy nagyon rövidek, vagy szinte nem is tapasztalhatók. Az ingerküszöb ebben az esetben alacsony. Sok esetben már maga a szemkontaktus is kiváltó lehet.

Ahogy a terület védelemnek, illetve a tárgy őrzésnek is, úgy a személyi védelemnek is vannak speciális esetei, megnyilvánulási formái. Így a személyi védelem sajátos megnyilvánulása az, amit hétköznapokban, mindennapos szóhasználattal a köznyelv féltékenységnek hív. Valójában a gazda kezében, ölében lévő, dédelgetett Házőrző Puli személyes zónáját terjeszti ki, úgy mintha a gazda, az ember annak része volna. Ekkor viszont nem az aktív harci kedv a jellemző, hanem a harci viselkedés kezdeti, bevezető, figyelmeztető elemei (vicsorgás, morgás stb.).

Fontos megemlíteni, hogy a személyi védelem eme sajátos formája nem keverendő össze a rossz szándék nélkül közeledő emberre vicsorgó Puli viselkedésével. Ez utóbbi hibás viselkedés, mely az embert, mint alárendelt simogató, dédelgető szolgát degradálja és nem a védelem, hanem a birtoklási vágy vezérli, eképpen a magát gazdának gondoló személy tekintélyét is tépázza.

Személyi védelem esetében szintén (mint a terület őrzésnél) fontos, ha lehet ezt mondani itt talán fontosabb is, hogy a használati terület eredményességének nem célja a támadó leölése, minél nagyobb sérülései, hanem a munka hatékonyságának lényege az elhárítás vagy ártalmatlanná tétel. Itt is megfigyelhető a terület őrzésnél tapasztalt harcmodor, a Házőrző Puli harci viselkedésének azon eleme, amikor ki-ki támad, gyors, hirtelen és váratlan kitámadásokkal, csípésekkel, de itt a körözés, körbe-körbe fogás nem a támadó körül történik, hanem a védendő személy körül!

 

ASSZISZTENCIA ÉS HELYES MAGATARTÁS

Természetesen itt az ember magatartásáról van szó, aki a Gyakorlatot végzi! Elmondhatjuk, hogy a gazdától, kutyavezetőtől minden esetben a lehető legpasszívabb magatartást várjuk el, mivel nem parancsra, vezényszóra történő cselekvést várunk el, hozzá kell tenni, hogy a gazda, felvezető személye az alábbi szempontokból fontos és lényeges:

A gazda magatartása

-  Mindenek felett tudja uralni a Házőrző Pulit, az kontroll alatt legyen, vagyis bármikor behívható, visszahívható és fegyelmezhető maradjon. Ez fontos a viselkedés helyes irányba terelése szempontjából és fontos a cselekmény megfelelő mederben tartása miatt. A házőrző Puli szófogadó, a gazdájának minden körülmények között engedelmeskedik, a szavára hallgat és fékezhető. A Házőrző Puli nem fékezhetetlen vadállat és nincs ösztön vizsgálat, gyakorlás sem engedelmesség nélkül.

- A Házőrző Puli gazdája, felvezetője igaz passzívan viselkedik a Gyakorlás alatt, de mégis szükséges, hogy ismerje a kutyát, illetve magatartásával, cselekedetével, mozdulataival, testtartásával, gesztusaival és mimikájával segítse elő a Házőrző Puli eredményességét. Ezt azért fontos megjegyezni, mert sok esetben pont a gazda (ha szükséges a jelenléte) pont a gátja a Házőrző Puli teljesítményének. Ez lehet túlzott domináns uralkodása is a Házőrző Puli felett, annak elnyomása. Éppúgy lehet viszont a teljesítmény túlzott akarása, illetve az az extrém példa, mikor a Házőrző Puli nem tekinti az illető személyt a gazdájának. Ekkor elsősorban a Puli-Gazda közötti kapcsolat szab gátat a Gyakorlatnak.

- Nem utolsó sorban fontos, nagyon lényeges, hogy ne csak a gyakorlatot végző személy, hanem a Házőrző Puli gazdája is értékelje az eredményességet. A helyes cselekvés jutalma nemcsak a lehetőség a gyakorlat végző személlyel szemben,. Sokszor a gazda dicsérete döbbenti rá a Házőrző Pulit, hogy helyesen és jól cselekedett. Nélkülözhetetlen a jól végzett munka jutalma, vagyis a gazda pozitív megerősítése.

A gyakorlatot végző magatartása

- Minden Puli más és más. Tehát nemcsak a használati terület eltérése szükségeltet eltérő magatartást a gyakorlatot végző személytől, hanem szinte minden egyed. Ez azért van így, mert egyrészt a használati területeknek mások a paraméterei, de az egyed esetében az eredményhez vezető út is eltér. Minden egyednek más az ingerküszöbe, más a harci kedve és eltér az agressziós szintjük is. Ez leggyakrabban az egyes viselkedési típusokba sorolható eltérésekkel is magyarázható (szangvinikus, kolerikus, melankolikus stb.)

- Tapasztalt szakmabeli, kellő rutinnal rendelkező gyakorlatvezető érzi csak, hogy egy Házőrző Pulit a Gyakorlat során meddig szabad terhelni, szabad-e egyáltalán vagy az első alkalmakkor épphogy a legminimálisabb presszió gyakorolható és az eredményesség is első alkalommal csak egy minimális kitámadás lehet. Tapasztalatlan sarlatánok, álszakmai hozzá nem értők maradandó nyomokat hagynak a Puliban, amik köztudottan végleg elnyomhatják az ösztönök felszínre törését.

- Általánosságként elmondható, hogy a Gyakorlat vezetője minden mozdulatával, tettével segítse elő a Házőrző Puli ösztöneinek felszínre törését. Nagyon nehéz ezt megfogalmazni, hiszen minden esetben más az a kis plusz, az a kevés többlet, ami eredményességhez vezet. Egyes Pulik épp az eltúlzott gesztikulációra reagálnak be, míg a másik Pulit ez elnyomja, ledominálja. Gyakorlott segédek érzik ezt.

- Mindenképpen meg kell említeni, hogy a végső cél az éles helyzet életszerűsége, ezért a Gyakorlatnak is minden körülmények között életszerűnek kell lennie. Nem fogadható el a farok csóválós boldogsággal kidomborodó zsákmány ösztön, mikor a cél nem a színészet. Mármint a végrehajtás és a Házőrző Puli eredményességét illetően. Ugyanakkor a gyakorlat vezetőnek bizony színésznek kell lennie, ebben a valóság show műsorban.

- Lényeges leszögezni azt is, minden esetben, hogy minden Gyakorlat végén a Házőrző Pulinak kell győznie és a gyakorlat vezető a vesztes. Mivel minden Puli más, egyedtől függ, hogy ez egy puszta elmenekülés, kitérés, vagy a fogás-csípés következtében imitált fájdalom veresége.

 

SZITUÁCIÓK

A gyakorlat tehát nem más, mint életszerű imitált szituációk során a Házőrző Puli tapasztalat szerzése. Nem nevezhető tanításnak, képzésnek, hiszen nem bejáratott folyamatokat mutat a Házőrző Pulinak, hanem pusztán lehetőség, ami az életre nevel. Nyilvánvalóan a végső cél felé, hogy éles helyzetben a viselkedés eredményes legyen. Életre nevelő Gyakorlat során a tevékenységeket, módszereket kétféleképpen csoportosíthatjuk:

Használati terület szerint

Területőrzés szituáció

Több lehetőségünk is van a Házőrző Puli számára előcsalogatni, felszínre hozni és fejleszteni ezt a viselkedést. A lényege a két szituációs gyakorlatnak az, hogy a Házőrző Puli territóriumának határmezsgyéjét imitáljuk, hiszen ez a viselkedés legtöbb esetben a saját territórium határán történik.

Kikötés

A territórium határának emelt gát a póráz, madzag, lánc, amelynek hatósugarán kívülről jön a fenyegető veszély, ami miatt cselekednie kell. Ritkán alkalmazható és főleg az finomabb egyéniségű Házőrző Puli esetében meg is kell gondolni, mert visszavetheti magát a harci viselkedés, a küzdelmet. Lényeges, hogy a Gyakorlat előtt a Házőrző Puli ismerje meg a kikötés határmezsgyéjét, mert a Gyakorlat során történő fix pont miatti visszarántás nem jó területőrzést eredményez. A határvonal megtapasztalását segíti elő a gazda, felvezető személy hívó magatartása a gyakorlat előtt, illetve a Házőrző Puli néhány próbálkozása elhagyni a területet. A gyakorlat vezető, ha behatol a kikötés territóriumára, akkor ne annak határán tartózkodjék, hanem valóban területen belül. A gyakorlat során a plusz, a szükséges pozitzív megerősítés az imitált fájdalom, a behatolás megakadályozására történő támadás meglepetése és a végén a vesztesként történő elmenekülés.

Határvonalon kívüli pökhendi acsarkodás, a harapás, csípés következtében történő elégedett, büszke elvonulás csak kutyavadítás és semmi más. A gyakorlat során semmiképpen sem cél a Házőrző Puli önvédelmi ösztönének erősítése, hiszen nem erről van szó. Presszió csak kellően magabiztos, ösztönerős viselkedést mutató Puli esetében alkalmazható, de életszerűen, mint kar és láblendítés a támadás elhárítására.

Kiértékelés a Bizonyosság menüpontban.

Kerítés

Legtöbb esetben már az illetéktelen behatolást is megakadályozó viselkedés előcsalogatására, felszínre hozására szolgál. A hétköznapokban a postást, újságkihordót támadó Házőrző Puli jelenségének szituációja.

Fontos, hogy bár idegen helyen történik a Gyakorlat, de annál jobb és kedvezőbb, minél jobban ismeri a Puli a területet, illetve a kerítés maga oldala felöli részét (pl. kiképzőpálya szegélye, ahol a Házőrző Puli az ismert kiképzőpályán tartózkodik.

A szituáció során a kerítés jelöli a territórium határát, de sokkal inkább alkalmas a terület őrzés gyakorlására, mert nem visszarántó hatású, hanem a territóriumnak emelt fizikai gát.

Azt tudjuk, hogy a Puli nevelése, tanítása során a póráz használat, láb mellett követés esetén a Puliban tudatossá válik, hogy a nyakörvön keresztül megrántott póráz tiltást jelent. Ez sajnos befolyásolhatja a kikötött szituáció eredményességét, azaz a tanult viselkedés elnyomhatja az ösztönt.

Kerítés esetében ezzel nem kell számolnunk. A fenyegető, illetéktelen magatartás a kerítés túloldaláról érkezik, ami jobban tudatosítja a Házőrző Puliban, hogy addig tart a territórium és letiltó visszarántással nem kell számolnia.

Lényeges elmondani, hogy a Gyakorlat során a Tallózás menüpontban szereplő szakirodalom szerint nagyon kell ügyelni arra, hogy az egyes ösztönök konfliktusba ne kerüljenek. Azaz itt is legyen teljesülési cselekvés, mert ellenkező esetben a Házőrző Puliban azt tudatosítjuk, hogy az eredményesség (azaz a teljesülési cselekvés) nem más, mint az ugatás, ami elzavarja a betolakodót (gyakorlat vezetőt). Ez helytelen szemlélet és tevékenység. Azért helytelen, mert abban az éles helyzetben, amikor kerítésen át behatolás, támadás történik, akkor az eddig az ugatást, morgást végző Puli összezavarodik, hisz teljesülési cselekvésnek, eredménynek nem a fogást-harapást-csípést tapasztalta, hanem a morgást, ugatást. Ennek következtében konfliktusba kerül teljesülési cselekvése és a zavarodottság általában kitérést, behódolást, elkerülést eredményez (de távolságtartó ugatást mindenképpen, hiszen eddig ezt tekintette eredményesnek), ami ugye kedvezőtlen, hátrányos, hisz pont nem ez a cél a Gyakorlatban.

Ennek a konfliktusnak az elkerülése, feloldás úgy történhet, hogy a fenyegető viselkedés, a támadás a gyakorlat vezetője által túlmegy a kerítésen. Általában testrész (kar) átnyújtásával, vagy bottal, ostorral, amin a Házőrző Puli fogást ejthet. Ezzel megtapasztalja, hogy a viselkedés úgy vezet eredményre, ha nemcsak morog és ugat, a kerítést tépi, fogja, hanem a teljesülési cselekvés a harapás-csípés.

A Gyakorlat során a plusz, a megadott többlet maga a fogás, illetve a Házőrző Puli győzelme, a gyakorlat vezető, vagyis a fenyegető illetéktelen személy elmenekülése.

A kerítést rugdosó és a Puli acsarkodására elégedetten mosolygó viselkedés kutyaheccelés és kutyavadítás nem Gyakorlat.

Kiértékelés a Bizonyosság menüpont szerint.

Tárgy őrző szituáció

Itt kétféle módszer áll rendelkezésünkre ezt a használati területet kidomborítani Gyakorlattal. Fontos, hogy a Gyakorlat során meg is tudjuk, el is döntjük, hogy a Házőrző Puli a tárgyőrzés melyik kategóriájába tartozik a témakörben fent leírtak szerint.

Saját használati tárgy

Mint ahogy a fentiekben láthattuk természetesen nem a Házőrző Puli saját tárgyáról van szó. Mindenképpen meg kell említeni, hogy a Puli saját tárgyának (játék, rongy, tál stb.) használata, illetve annak védelme hibás viselkedést erősít, viselkedés hibát tudatosítana a Puliban. Falkatársakkal ez megengedhető viselkedés, amely során a Puli a saját helyét, pozícióját erősíti a rangsorban, de nem a falkavezérrel szemben, aki az ember, a gazdája. Tehát a Házőrző Puli saját tárgyát őriztetni az emberrel szemben hibás viselkedés Gyakorlása.

Mint említettük ezen a használati területen más a kulcsinger és más a teljesülési cselekvés, eltér az ingerküszöb, illetve az agresszió szintje is más.

A szituáció során a gazda, felvezető valamely saját használati tárgyát hívjuk segítségül, és persze előnyt jelent, ha ezt a Házőrző Puli is ismeri, a gazdáénak tekinti. Általában lehet ez táska (akár benne zártan élelemmel, játékkal), akár ruhadarab vagy szék, ülő-fekvő alkalmatosság (pléd, matrac, szék stb.). Mint ahogy éles helyzetben, úgy a Gyakorlat során is bizonyos időt a gazdának, felvezetőnek el kell töltenie a tárgy mellett, vagy a tárgyon és utána helyben maradásra parancsolni a Pulit.

A helyben maradás tilalma már feltételez a Gyakorlatban egy magasabb ingerküszöböt, így nem lehet cél a túlzott agresszió kiváltása első alkalmakkor, hiszen a tapasztalatlan Puli (vagy a még nem ösztönerős) hamar elhagyná a védendő tárgyat. Az életszerűség miatt nemcsak a gazda szerepe fontos a tárgy elhelyezésekor, a helyben maradás kellő erősségénél, hanem a gyakorlat vezető magatartása is. A tolvajok, zsebesek, lopni szándékozók magatartása alattomos, határozatlan, sunnyogó stb. Ez az imitáció maga a kulcsinger, illetve annak kell lennie. Nem utolsó sorban ez a magatartás nem emelheti túlzottra az agresszió szintjét, ami általában a gyakorlat vezető tárgytól való távolságával felmérhető, szabályozható. Minél jobb volt a gazda magatartása, azaz minél erősebb a helyben maradás, annál inkább csökkenthető a gyakorlat vezető által a távolság, és persze emelhető az ingerküszöb, emelhető a kulcsinger erőssége.

Itt ebben az esetben már teljesülési cselekvés lehet a harapás-fogás-csípés nélküli elmenekülés és ezért nem keverendő össze a terület őrzéssel. Kedvező esetben, kellően ösztönerős Házőrző Pulinál, ahol magas az ingerküszöb, kellően erős a kulcsinger és magas az agressziós szint, alacsony a harci kedv élénksége (ezek a tárgyőrzés jó ösztöni hátterének ismérvei) mindezek fennállásakor (akár Gyakorlattal kondicionáltan) módosítható, fejleszthető a teljesülési cselekvés. Ám modern, intelligens, kultúrált Házőrző Puli esetében ez azért nem kívánatos, mert a tárgyőrzés általában életszerűen összejövetelekkor, rendezvényeken, társaságban történik és nem cél a kutyaharapás, illetve életszerűen sem a harapás az eredményesség, életszerűen nem ez a teljesülési cselekvés.

A Gyakorlat törvényszerűségeit az élet írja, így abban az esetben jöhet szóba, kerülhet a Gyakorlat fókuszába a tárgyőrzés harapással-fogással-csípéssel, ha ez a cél! Ekkor azonban számolni kell azzal, hogy a teljesülési cselekvés, az eredményesség ez lesz a Házőrző Puli számára a továbbiakban.

Leggyakrabban a Gyakorlat során akkor kerül rá sor, és akkor alkalmazzák, végső esetben, ha a Házőrző Puli nem akarja megérteni a Gyakorlatot. Ekkor a harapás (ami lehet eddigi tapasztalatai szerint más emlékekből volt a teljesülési cselekvés, eredményesség a Puli számára) vezeti rá és tudatosítja az gyakorlat elvárásait. Persze ehhez feltétlenül szükséges a gyakorlat vezető magatartása, hogy ne tegyen hozzá annyi agressziót, emelje az ingerküszöböt stb.

Autó

Mint már korábban említettük egy sajátos területe a tárgyőrzésnek. Illetve lehet terület őrző vetülete is.

Az életszerű szituáció miatt az esetek többségében feltekert, résnyire lent hagyott szélvédő mellett történik. A kocsiba jutást természetesen nem zártöréssel, hanem az ajtó nyitva hagyásával imitálhatjuk.

A gyakorlat vezető az életszerűség mintájára formálja magatartását, ahogy az autó tolvajuk viselkedése ismert, eltúlzott gesztikulációval azokat az elemeket, amelyek a viselkedés kulcsingerei. Ilyen kulcsinger összetetten az alattomos közeledés az autó felé, szélvédő érintés, a szem tenyérrel való árnyékolása közben kémlelődés az autó terébe stb. Ezek már mindenképpen ki kell, hogy váltsák az ösztönös viselkedést az autót őrző Puliból.

Itt azonban szintén arra szükséges utalnunk, hogy a gyakorlat szabályait, törvényszerűségeit, pláne céljait az élet írja. Azért szükséges, mert lényeges, hogy mi a gyakorlat célja. Ha a gyakorlat célja az autó tolvajok elriasztása, elrettentése, akkor annak kell lennie teljesülési cselekvésnek. Azaz ekkor a tárgy őrzésének eddig leírt Gyakorlatát kell követni. Ha a cél az, mint az életben, hogy a behatolót meg is harapja, vagyis védje meg az autó utasterét, akkor viszont a terület őrzés szabályai szerint kell a Gyakorlatot véghez vinni. Hasonlóan, mintha az autó szélvédője, ajtaja a territórium határa volna, a kerítés.

Ez a Gyakorlat nem alkalmazható nyitott tetejű, vagy tető nélküli gépjárműveknél, azok őrzési Gyakorlatában. Ebben az esetben a saját tárgy őrzésénél tárgyalt Gyakorlat az életszerű. Hiszen Territoriális gyakorlatnál nincs helyben maradási szükséglet, illetve a Házőrző Puli a védőmunka közben harci kedvében el is hagyná az őrzött autót.

Életszerűen az autók feltörésekor olyan tárgyat használhatnak, amit benyújtanak a résnyire nyitva hagyott szélvédőn. A harapás és küzdelem teljesülési cselekvése, eredményessége erre az esetre is Gyakorolható.

Életszerűen a feltört, kinyitott ajtó mellett az utastér őrzése is lehet a Gyakorlat célja. Ebben az esetben szintén más a kulcsinger és más az ingerküszöb is, de eltér a gazda, felvezető magatartása (szükséges helyben maradás itt is).

Láthatjuk, hogy tényleg a tárgy őrzésének egy speciális területe az autó őrzése, melyben többféle út kínálkozik, többféle megoldás így többféle Gyakorlat, ráadásul az egyes elemek keveredhetnek is. Szintén ne felejtsük el, hogy életszerűen mi a célunk, melyik utat választjuk, mert az egyes területek keveredése itt is a teljesülési cselekvés konfliktusait eredményezi és összezavarja a Pulit a helyes végrehajtásban.

Kiértékelés a Bizonyosság menüpont szerint.

Személyi védelem

A gazda, a vezér személyét védő Puli több, mint testőr!

Semmiképpen sem tekinthető őrző-védő ebnek, illetve vannak átfedések, közös területek csakúgy, mint különbségek és eltérések. Ennek egy része fentebb a tartalomban itt megtalálható, illetve a Valóság menüpontban részletesen olvasható.

Az életszerű szituáció elméleti magyarázata a szakirodalomban megtalálható, utaltunk is rá több esetben. Mégis a Gyakorlat során elsődleges cél a gazda, a vezér védelme. Ami azt is jelenti, hogy a Házőrző Puli nem saját magát védi meg, hanem azt az ösztönét domborítja ki, hogy a falkatársak védelmét feladatának tekinti. A terület őrzés mellett ez a másik meglehetősen agresszióval és küzdelemmel átszőtt terület, így a Gyakorlat az egyik legbonyolultabb, az élet törvényszerűségei ráadásul sokrétűek is.

Mivel ösztönösség a Gyakorlat célja, ezért a cselekményben a gazda részéről nincsenek parancsok és nincs biztatás, buzdítás sem. A biztatás nem keverendő össze a Gyakorlat eredményességét követő jól megérdemelt jutalomként használt dicsérettel. A gyakorlat vezetőnek pedig nem a kutya önvédelmi képességeit kell elősegíteni, hanem azt előcsalogatni, megvizsgálni, előhívni, hogy a Házőrző Puli őrzi-e a falkavezérének testi épségét.

Az életszerű szituációk eképpen a lehetőségek igen széles tárházát kínálják a Gyakorlat módszerének palettáján, ráadásul az egyes egyedek esetében eltérhetnek az ingerküszöb értékek és az agresszió mértéke is, annak kiváltása is, de a kulcsinger a variációk széles skálája mellett mindig ugyanaz. Az ember, a gazda veszélyeztetése, fenyegetettsége és megtámadása.

Semmiképp sem keverhető össze a terület védelemmel, mert ahogy egyes használati területein utaltunk rá, úgy ebben az esetben is, ha a terület őrzésbe személyi védelmi elemeket viszünk, akkor a teljesülési cselekvés konfliktusa bekövetkezhet. A Házőrző Puli territóriumán a gazda jelenlétében történő illetéktelen behatolás nem terület védelem, hanem a gazda személyének védelme. A Házőrző Puli gazda parancsára végrehatott harci viselkedése, küzdő tevékenysége, támadása pedig őrző-védő munka hiányos megalapozással és a lehető legtöbb teljesítő képességi, eredményességi zavar okozója a kutyában.

A személyi védelem sem nélkülöz azonban engedelmességet, szófogadást a szó hétköznapi értelmében, hiszen az eresztést, visszahívhatóságot a Házőrző Pulinak produkálnia kell. Nem fékezhetetlen vadállat és elszállt agyú agresszor, hanem ösztönei szerint cselekvő, irányítható, kordában tartható, kultúrált és civilizált Házőrző Puli.

A Puli egyéni, egyedi terhelhetősége szabja meg a Gyakorlat határait, és ha a terület védelem esetében azt mondtuk, hogy a Gyakorlás alkalmaival egyre jobb, egyre eredményesebb, mert egyre inkább törnek elő ösztönei, akkor ezt itt még kifejezettebben állíthatjuk. Ugyanakkor ezen a használati területen még több, még jelentősebb az emberi tényező szerepe csakúgy a a gazda, mint a gyakorlat vezető részéről. Tehát még inkább igényli a tapasztalt szakember gyakorlatát.

Viszont a Gyakorlat semmiképpen nem lehet tanítás, illetve a sok tapasztalat emeli a környezet befolyásoló szerepét, ami nem lehet az ösztön felmérésének célja. Urambocsá egy túl sokat gyakorolt szituációban az emelt ingerküszöb már elmehet olyan mértékben, hogy az életszerűség szabályai szerint már régen kulcsinger lenne, ami az adott, túlzottan gyakorlott Házőrző Puli esetében már nem váltja ki a viselkedés választ. Vonatkozik ez a szituáció imitálására is! Egy rutinos kocsmai verekedőt már nem hoz lázba egy hadonászó kéz, ha az komolytalan. Lényeges, hogy mi számít életszerű gyakorlatnak, rutinnak, tapasztalatnak és mi eképpen a komolytalan. Komolytalan lehet az emelt ingerküszöb, vagy ugyanúgy a Puli számára már veszélyt nem jelentő magatartás, éppúgy mint a rossz imitálás.

Kiértékelés a Bizonyosság menüpont szerint.

A Házőrző Puli szerint

Nemcsak a Gyakorlat határozza ezt meg, hanem az egyed is, hogy mi szükséges ahhoz, hogy előcsalogassuk, felszínre hozzuk ösztöneit. Mivel az egyedek ingerküszöbe, agressziós szintje, harci kedve eltér, ezért a megfelelő viselkedés kiváltásának Gyakorlata is eltér. Egyedenként.

Mindenek előtt tisztában kell lennünk azokkal a fajta szerint specifikus jellemzőkkel, jellegzetességekkel, amelyek határait nem léphetjük túl a Gyakorlat során. Ez a Házőrző Puli Harcmodora. A harcmodor annyit jelent, hogy a harci viselkedés milyen jellemzőket és jellegzetességeket tartalmaz, ami a fajtára (és egyedre) szabott, genetikailag és az evolúció, illetve a történelem által meghatározott.

A Puli harcmodora, azaz a fajtára jellemző viselkedés produkálása:

HARCMODOR FELMÉRÉSE!

Jól láthatjuk, hogy a Házőrző Puli nem folytonos és állandó aktív kitámadással reagál a szituációra, hanem kezdetben kering a gazda körül, mint személyes zónájának meghatározó eleme, majd ki-ki támad apró, rövid, hirtelen és gyors csípésekkel, harapásokkal és elsősorban lábra. Ezt követően pedig szinte azonnal visszavonul az ember közvetlen közelébe, hogy újra támadásba lendüljön. Póráz nélkül az ellenfél körül körözve tenné ezt. Ez a Puli fajtára jellemző harcmodora.

Miután megismertük a jellemző viselkedés elemeit térhetünk rá az egyedre szabott Gyakorlatra.

Sok esetben nincs mód irányított, mesterségesen keltett szituációra, hanem a Gyakorlat lehetőségét a Házőrző Puli esetében maga az élet hozza. Nem komoly fenyegetettség és veszély ez, mégis jó lehetőség a Gyakorlatra.

Példa a régmúlt idők ősi territoriális ösztönére:

TERÜLETVÉDELEM A NYÁJ MELLETT!

A való világ lehetőségei meglehetősen életszerűek, élet szagúak. A filmen látható példa a Puli ősi, eredeti közegében végzett őrző munkájának Gyakorlata. Nincs valós veszély és a lovas kocsi megjelenése már magában hordozza a győzelem lehetőségét, mert ha fenyegetés nélkül érkezett, jött, akkor távozni is fog, tehát a kocsit körbefogó Pulik győztes csatája szinte garantált. Megtalálható benne az engedelmesség néhány eleme, amikor a gazda a Pulikat visszahívja. Megtalálható benne a „gyakorlat vezető” helyes magatartása, mert életszerűen nem nyújt több agresszióra lehetőséget a Puliknak, mint kéne, illetve a lovas kocsi nem veszélyezteti a Pulik testi épségét stb.

Ilyen életszerű szituációra azonban ritkán van lehetőségünk a Gyakorlatban Ezért szükséges azzal is tisztában lennünk, hogy egy egyszerű Gyakorlat során mit is várhatunk el, mire vagyunk kíváncsiak és mi a helyes magatartás, úgy az ember részéről, mint a Puli részéről.

Példa a területvédelmi adottságokra idegen helyen:

FELMÉRÉS KIKÉPZŐPÁLYÁN!

Hasonló elemeket láthatunk, mint a harcmodor illusztrálása során. Jól látható a különbség is az őrző-védő munkakutya és a Házőrző Puli között. A látható filmen nem zsákmányos késztetés vezet harapáshoz, hanem agresszió. Nincs aktív, kezdeményező harci kedv, hanem fenyegetettség esetén a támadás, veszély elhárítása, ha szükséges harapással. Ám a harapás nem tartós, erős nagy fogás, hanem rövid, célirányos, hirtelen és váratlan. Közben az ingerküszöbről is meggyőződhetünk, illetve a kulcsinger nem a rongy és a mozgása, hanem mögötte az ember és magatartása.

Végül ha a Gyakorlat során megfelelő agressziós szinttel, jó ingerküszöbbel és erős ösztönökkel találkozunk, illetve lehetőségünk van rá, akkor véghez vihető a kiképzőpályán a lehető legéletszerűbb szituáció.

Ennek során a Gyakorlat hatására leomlik a gát, ami a védőruha jelenlétének korlátja és valós szituációk gyakorolhatók tanított elemek nélkül. A pórázon vezetett Puli gazdáját fenyegetés éri, illetve a személyi védelmet gyakorló Puli testi épségét is lendülő láb fenyegeti. A védelem azonban eredményes és a teljesülési cselekvés során a megérdemelt munka jutalmául a segédről a ruha „le lett tépve”. Életszerű szituáció a végén a plusszal, többlettel, ami elősegíti és fejleszti az ösztön erősséget.

Nagyon lényeges, hogy ezzel a Gyakorlatnak nincs vége, mert amilyen gyorsan átlépett a cselekvés az inger küszöbön a kulcsinger hatására, úgy a teljesülési cselekvés után eredményességében ugyanolyan gyorsan vissza is kell térni a normál kerékvágásba, vissza is kell higgadnia.