TALLÓZÁS A SZAKIRODALOMBAN

 

Nagyon fontos az, hogy az elméleti alapokon túl megismerjük azt is, hogy miként gondolkodtak erről a használati területről elődeink. Azért fontos, mert a jövő modern, intelligens őrzőkutyája a múlt és a történelem gyökereiből táplálkozik. Csak úgy érthetjük meg az egyes tapasztalatokat, ha mellé tesszük a hagyományt, azaz a tradicionális értékeket. Azért csak így, mert az elmúlt évtizedekben eléggé elvesztek ezek a használati értékek. Nemcsak azért és főleg nem azért vesztek el, mert a fajta történelme a küllem, fenotípus szelekcióját tartotta elsődlegesen fontosnak, hanem azért is merülhettek a feledés homályába, maradhattak az érintetlenség mezején, mivel Magyarországon beszélünk magyar kutyafajtáról. A Házőrző Puli tudománya tehát magától értetődik, de ez azt is jelenti, hogy ezt a témát konkrétan a Puliról még nem dokumentálta összefoglalva, csokorba szedve senki. Ez az oldal tehát itt és most arra is vállalkozik, hogy a fajtáról megjelent számos részletes és minél teljesebb szakirodalomból tallózza ki az erre a területre vonatkozó részleteket. Hihetetlen, de tény, hogy amíg évtizedekkel ezelőtt dolgozó elődeink érintették a Házőrző Puli jellemvonásait, addig a mai szakirodalomban alig találunk erről dokumentációt. Pedig fontos, hogy a múltnak ezt az örökségét is megőrizzük az utókor számára, hiszen a mai kor emberének újra értéket képvisel, mert ma már a Puli újdonsült gazdája nemcsak arra büszke, hogy a Pulija szép, hanem arra is, hogy házát, otthonát, vagyonát védi és őrzi .Nézzük sorjában miként is gondolkodtak erről elődeink…

 

ARANY CSABA: A PULI TÖRTÉNETE

A puli és a rackajuh életközössége

A nyájak terelését, őrzését pedig a nélkülözhetetlen pulik elterjedése és nagy száma biztosította. – „…nagy pusztáikon beláthatatlan és megszámlálhatatlan juhnyájakat legeltetnek, melyeket lovak hátáról pásztorok és apró, igen hangosan csaholó, éber kutyák vigyáznak fel” – írja Porphyrogenitos Konstantinos (Bíborbanszületett Konstantin) görög császár De administrando imperio Corpus Scriptorum Bizantinae című könyvében.

A puli története Magyarországon

A fajta történetét Magyarországon évszázadokon keresztül titokzatosság takarta. Hiszen a honfoglalás óta első ízben az 1700-as évek elejéről származó leírásból szerzünk tudomást, hogy a juhászok terelőkutyája kicsiny és nagyszerű eb.

Hol volt tehát a puli több, mint 700 évig Magyarországon, hogy évszázadok alatt semmi adat vagy közlés nem került elő róla?

Az egykorú forrásból tudjuk, hogy a puli a honfoglalás előtti időben a magyarság állata volt. A honfoglalás idején velük jöttek az országba.

A sumir származású népekről bebizonyított tény ma már a „nagycsaládi” életforma. Az odatartozó személyeknek a családfő által kijelölt és meghatározott munkaterülete volt. Minden nagycsaládnak megvoltak az állatai, kijelölt csikósai, pásztorai, juhászai, kézművesei stb. A család közös vagyonát képezte a juh és ezek őrzője, a puli is. Tehát a pulit a nagycsalád minden tagja ismerte, sőt hasznos vagyongyarapító munkájáért szinte családtagnak tekintette.

A pásztorembereknek, a pásztorcsaládoknak viszont nélkülözhetetlen segítőtársuk, mondhatni jobbkezük volt a puli. Azt tenyésztették, fenntartották, vigyázva arra, hogy valóban olyanok maradjanak, hogy munkájukban előnyt és segítséget nyújthassanak.

A puli tenyésztése az 1900-as években

Az 1900-as évek környéke a magyar pásztorkutyák, és így a puli életében is fordulópontot jelentett. A külterjes szilaj pásztorkodást fokozatosan felváltotta, háttérbe szorította a belterjes állattartás. Így a puli eredeti feladatának zsugorodása miatt lassan kiszorulva a pásztoréletből, az elfelejtődés és a kipusztulás felé sodródott. Szinte a 24. órában dobtak mentőövet a fajtának természettudós, állatorvos, kynológus elődeink.. Felismerték, micsoda nemzeti kincs, érték tékozlódik el, fekszik parlagon, kihasználatlanul.

Rájöttek, hogy fennmaradásuk csak akkor biztosított, ha a pulik bekerülnek a tanyákra, falvakba, városokba, és megindul célirányos tenyésztésük. Megkezdődött tehát felkutatásuk, ami közel sem minősült egyszerű feladatnak.

 

Dr. ÓCSAG IMRE – Dr. SÁRKÁNY PÁL: MAGYAR KUTYAFAJTÁK

Vérmérséklet

E tulajdonság tekintetében az évezreden át végzett munkája szelektálta a pulit. Sem a nyáj mellett, sem a majorságban nem állta meg a helyét a lusta, lomha, flegmatikus puli. A pásztor kímélet nélkül kiirtotta a lusta pulit; e sorsra jutott az is, amelyik nem megfelelően végezte el a kiadott feladatot. A visszahúzódást, az elfekvést semmi körülmény mellett nem nézték el a pulinak. Ez a természetes szelekció azt eredményezte, hogy a fajta minden egyede - egészen ritka a kivétel – élénk vérmérsékletében egységes, egyöntetű.

Tanulékonyság

A természetes kiválasztódás valóban tökéletes lett. A pulinak minden egyede igen tanulékony. A házőrzésen belül is számtalan finom megfigyelést tesz, és kis részfeladatokat sorra elvégez. Nagy biztonsággal sorolja az embereket neki kellemesekre és kellemetlenekre. Mindenkit jelez a gazdának, de a „barátot” tovább nem „ellenőrzi”.

Akadt olyan puli, amelyik a lakásban 70 szót értett, ennyi fogalomra reagált megfelelően. Ezt azonban már csak rendszeres, türelmes tanítással, képzéssel lehet elérni.

Egy amerikai farmer pulija kíséretében a városból hozta ki az állatorvost a felfúvódott teheneihez. Amikor a gazda legközelebb nem volt odahaza, és ismét felfúvódtak a tehenek, a puli beszaladt a városba és addig csaholt az állatorvosnál, amíg az kiment a farmra, és megmentette a teheneket.

Mivel a pásztorok melletti munkája egyre inkább beszűkül, sőt felszámolódik, szükséges, hogy a tanulékonyságáról egyéb „vizsga” útján győződjünk meg.

A puli munkája

A nagy kiterjedésű legelők megszűntével a pulik másik foglalkozása a tanya és a ház őrzése lett. Ma már ebben az új feladatkörben több pulit találunk, mint ősi foglalkozásában. Élénk vérmérséklete, nagyfokú ébersége folytán távol tart minden idegent a háztól. Szapora csaholással támad a nemkívánatos látogatóra. Ha pedig még tanították is a házőrzésre, akkor olyan támadó kedvet árul el, hogy az a nagy kutyáknak is dicsőségére válna.

Egyetlen kifogásolható tulajdonsága van csak: önérzetes sértődöttsége. Az igazságtalan dorgálást, fenyítést rendszerint hosszabb duzzogás követi. Kedvét szegve kullog el, s bizony az is előfordul, hogy fél vagy egy napig tart a harag. Ha következetesen igazságosak vagyunk hozzá, akkor sértődékenységétől nem kell tartani.

Élénk vérmérséklete, feltétlen megbízhatósága alkalmassá teszi a kocsin, autón szállított áru őrzésére is. Észrevétlenül meglapul, és a veszélyeztetés pillanatában élénk csaholásba kezd és támadásba lendül. Személygépkocsi őrzésére is eredményesen használják. A gondjaira bízott kocsit – még ha nyitott is – semmiképpen nem hagyja el. Ha megszokja az autózást, szenvedélyes kísérő lesz.

 

ÁRKOSI JÓZSEF: PÁSZTORKUTYÁK MAGYARORSZÁGON

Terelő pásztorkutyák

Élénk vérmérsékletük jelzőkutyának is igen alkalmassá tette a hajtókutyákat. Egy jó kutya tudta nélkül nem történhet semmi a ház körül, minden eseményről azonnal harsányugatással tájékoztatja a ház népét. A jelzést nem csak az ember, de a nagytestű őrzőkutya is érti, így nem éri felkészületlenül az illetéktelen behatoló.

 

KUBINSZKY ERNŐ: A KUTYA

A kutyák egyik legősibb foglalkozása a nyáj- és gulyaőrzés. A népvándorlás során a vonuló törzseket követő állatcsordákat pásztorkutyák őrizték és tartották egybe, sőt megvédték a támadó farkasfalkákkal szemben is. A pásztor- és juhászkutyák kiváló tulajdonságait ma is hasznosítják, sőt ápolják és az egész földkerekségen különböző fajtákban, de mindenütt tenyésztik. Külön típusú kutyákat honosítottak meg ezen feladat elvégzésére a sík vidékeken vagy fennsíkokon. A dimbes-dombos hegyvidéken könnyű, fürge pásztorkutyák terjedtek el inkább. A magyar puli, a komondor, a pumi s részben a kuvasz is kiváló pásztorkutya. A magyar puli ezen a téren, mondhatjuk világviszonylatban, az első helyen áll.

Használhatóságuk a nyájőrzésnél közismert, mert teendőiket parancsszó nélkül tudják. Igen tanulékonyak, engedelmesek, szaglásuk, hallásuk, látásuk egyedülálló. Mondhatjuk, hogy a világ legéberebb kutyája. Nem túlzott a szólás-mondás, hogy „a puli nem kutya, hanem puli”.

Nagyszerűen beválik házőrzőnek is, féltékenyen őrzi birodalmát, az előtte gyanús személyeket dühösen megugatja, sőt, ha hozzáfér, megharapja, de a házon, illetve a kerten kívül bátortalanná válik. Nem alattomos fajta, nyíltan ugatva támad.

Hűséges természetű, játékos, gazdájához és környezetéhez igen barátságos. Ezért kedvelték meg a városban is, mert az ember igazi megbízható barátjának bizonyult.

 

A KUTYA, MINT MUNKAÁLLAT